Alapítva: 1993.

OKÉV Nyilvántartási szám:
07-0447-02

A Teleschola Televíziós Iskola programja

A DOMOKOS press & pr Kft. által működtetett Teleschola Televíziós Iskola programja 1991 és 1993 között készült el. Kedvező véleményt adott róla a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Oktatási Igazgatósága és a Magyar Operatőrök Társasága (HSC). Ennek alapján hagyta jóvá 1993-ban a Művelődési és Közoktatási Minisztérium.

A programmal kapcsolatos alaptanulmány 1993. június 10-én lett letétbe helyezve a Szerzői Jogvédő Hivatalnál. Kezdetben a képzés technikai, tárgyi feltételeit az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárral való együttműködve sikerült megteremteni, később ezt a feladatot teljes egészében a DOMOKOS press & pr Kft. vette át.

A Teleschola Televíziós Iskola célja, hogy az iskolarendszerű képzés során legalább középfokú végzettséget igazoló hallgatóit a középfokú mozgóképgyártási szakemberképzés keretében felkészítse
  „A” szakon a televíziós szerkesztő-riporteri,
  „B” szakon a videó-operatőri,
  „C” szakon a videó-vágói
állami vizsgakövetelményeknek való megfelelésre.

A szakképesítés azonosító száma: 52 1842 02, FEOR- száma: 5341.

A Telescholát működtető DOMOKOS press & pr Kft. tanulmányi szerződést köt a hallgatókkal.

Az iskola kezdettől fogva arra törekszik, hogy a vidéki, (esetenként határon túli magyar), illetve a fővárosi televíziós stúdiók gyakorló, de még képzetlen munkatársait vértezze fel szakismeretekkel, s hogy a szakmai igényesség, a társadalmi problémák iránti érzékenység jegyében formálja diákjai szemléletét. A Teleschola azonban nem zárkózik el teljesen kezdők felvételétől sem abban az esetben, ha a leendő hallgatók vállalják szakmai gyakorlat végzését valamely stúdióban, szerkesztőségben.

A négy (egyenként 120 tanórás) szemeszteren át heti egy alkalommal folyik az elméleti és a gyakorlati oktatás. Ezt egészíti ki a helyi stúdiókban a munkavégzés során folytatott gyakorlat. Az oktatási nap péntek. Ezen a napon a tanórák 9.30-tól 16.45 óráig tartanak. A diákok az első három félév végén minden tárgyból írásban, választott szakjuk alaptantárgyából szóbeli vizsgán is számot adnak felkészültségükről. A negyedik félévet az állami vizsga, ennek keretében vizsgafilm készítése zárja le.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet mellékletében a 28. sorszám alatt kiadott mozgóképgyártó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei szerint a videóműsor-készítő a mozgóképszakma legváltozatosabb helyszínein (gyártás, oktatás, közművelődés, helyi televíziók stúdióiban stb.) szakalkalmazotti munkakört lát el.

• Fel kell készülnie művészeti és technikai értelemben a videó művek létrehozásában való közreműködésre, valamint önálló munkavégzésre egyaránt.
• Ismernie kell a film-, a videó-művészet közéleti, társadalmi funkcióit, a videó művek terjesztésének alapvető módszereit, a művek oktatási, közművelődési alkalmazásának metodikáját, a filmgyártás főbb fázisait, a gyártásszervezés módszereit.
• Képesnek kell lennie a korszerű audiovizuális információhordozók használatára, mindenekelőtt a videó-technikai ismeretek alkalmazására, a film- és a videó műsorkészítés dramaturgiai fogásainak alkalmazására, a videó művek önálló, illetve team-munkában való elkészítésére.

Ezen belül

„A” (szerkesztő-riporter) szakon olyan szakemberek képzése a cél, akik

• jártassági szinten sajátították el a televíziós újságírás műveléséhez nélkülözhetetlenül szükséges szerkesztői, riporteri, műsorvezetői szakismereteket;
• jártasak a televíziós újságírás műfaji, dramaturgiai kérdéseiben;
• elsajátították a forgatókönyv-írás szabályait;
• ismerik a helyszíni riportok, a stúdióbeszélgetések, főként a híradó- és dokumentumfilmek forgatásának szakmai fogásait, beleértve a technikai megvalósítás alapjait is;
• megismerkedtek a televíziós műsorok hatásmechanizmusával, meghatározott célok érdekében ezt a mechanizmust befolyásolni is képesek,
• igényükké vált munkájuk társadalomtudományi megalapozása, s megismerkedtek a beszédművészet alapelemeivel.

„B” (videó-operatőr) szakon - az általános követelményeken túl - olyan szakemberek képzése a cél, akik

• jártassági szinten sajátították el a szakterületük műveléséhez szükséges videó-operatőri tudnivalókat;
• megismerkedtek az operatőrnek az elsősorban a televíziós hírműsorok készítésében játszott szerepével;
• képesek meghatározni az ebből a szerepből adódó feladatokat, s ennek megfelelően instruálni a forgatócsoport más tagjait;
• elsajátították a videó kép tárgyával, a filmes idővel, a tárgy, a szereplők és a kamera viszonyával, a fénnyel, a világítással, a felvételkészítés gyakorlati tudnivalóival, a forgatócsoport összeállításával, a felvételi anyagok kezelésével, a forgatókönyvvel, az utómunkálatokkal, a televíziós újságírás műfajaival, a televíziós műsorok hatásmechanizmusával, társadalmi összefüggéseivel kapcsolatos ismereteket.

„C” (videó-vágó) szakon - az általános követelményeken túl - olyan szakemberek képzése a cél, akik

• jártassági szinten sajátították el a szakterületük műveléséhez szükséges videó-vágói tudnivalókat;
• képesek tudatosan alkalmazni a vágást mint az illúziókeltés eszközét;
• ismerik és alkalmazzák a film formanyelvének eszközeit, különös tekintettel a plánok szerepére, a filmbeli tér-idő, a ritmus sajátosságaira;
• birtokában vannak azoknak a technikai ismereteknek, amelyek révén képesek megoldani a szövegre, a zenére vágás, a szinkronok vágói kezelésének feladatát, s ily módon a stáb egyenrangú montírozó alkotótársaként vehetnek részt a munkában.